Gyermek és ifjúságvédelem

 

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, gyermek és ifjúságvédelem

 

A tanórán, a tanórán kívül egyaránt segítenünk kell a nehéz anyagi körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű szociális hátránnyal küzdő gyermekek fejlesztését is. A gyermek iskolai munkájában és viselkedésében bekövetkező negatív változások észlelése mindannyiunk feladata. A szociális hátrányok kezelésében van segítő szerepe az iskola gyermekvédelmi felelősének is.

 

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus közreműködik. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel közvetlen és rendszeres kapcsolatot kialakítva végzi munkáját.

 

Az osztályfőnök a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, majd a tanuló helyzetét nyomon követi, a változásokat jelzi.

 

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, enyhíteni a szociális problémákat, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

 

Főbb feladataink:

-Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.
– Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra.
-Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.
-Ha deviáns magatartást vagy tanulói bántalmazást észlelünk, esetmegbeszélést kezdeményezünk. Szükség esetén pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét kérjük. Ismétlődő esetekben a tanuló köteles pszichológus tanácsadáson részt venni, ha ezt az iskola intézményvezetője elrendeli.
-A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása, használható ismeretek elsajátíttatása segíti fejlődésüket.
-Az iskolaorvos, a védőnő, a gyermekvédelmi szakemberek és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában.
-A másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség, önművelés igényének kialakítása.
-A roma családoknál a család funkciójának erősítése, beilleszkedésük elősegítése. A romagyerekek szüleinek meggyőzése a rendszeres iskolába való járattatás fontosságáról.

 

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

-A gyermekvédelmi felelős a tanulókat és szüleiket tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshetik fel őt.

-Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé teszik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. (pl., Hajdúböszörményi Egységes pedagógiai Szakszolgálat, Drog-ambulancia, ifjúsági lelki segély telefonok, Gyermekek Átmeneti Otthona, védőnői tanácsadó, stb.).

-Folyamatos tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Munkája a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányul.

 

A szociális hátrányok enyhítését, a gyermekvédelmi munkánkat az alábbi tevékenységeink segítik:
-az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-tehetséggondozás;

-csoportbontás, felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások, integrált fejlesztés, szükség esetén szakvizsgálat;

-az iskolai étkezési lehetőségek, a napközis és tanulószobai foglalkozások igénybevétele;

-az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján);

-a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-drog-és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás /kapcsolattartás segítő szervezetekkel, részvétel a továbbképzéseken stb./;

-rendőrségi előadók meghívása;

-orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról, felvilágosítás;

-szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /Családsegítő Központ, Jogsegély-szolgálat, Humán- és Igazgatási Osztály, Járási Gyámhivatal, stb./;

-felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről, segítségnyújtás ezek elérésében

-pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi ösztöndíjakba bekapcsolódás;

-a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet);

-családlátogatások az ifjúságvédelmi felelős segítségével.

-a továbbtanulás irányítása, segítése (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra, üzemlátogatás);

-szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek;

-iskolapszichológus segítségnyújtása;

-gyermekvédelmi feladatok megvalósítását elősegítő – felzárkóztató, tehetségfejlesztő – pályázatok figyelése, megvalósítása.

 
 

 

Családsegítő Központ

 

http://www.hajduszocialis.hu/index.php?menu=03-szolgaltatasaok&almenu=02-csaladsegito

A családsegítés kötelező alapellátásként 1989. november 1-jétől működik városunkban. Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a teljes lakosságra vonatkozóan mentális és szociális gondozást végzünk.

Szolgáltatásaink:

  • életvezetési tanácsadás,
  • mentálhigiénés tanácsadás,
  • jogi tanácsadás,
  • ügyintézés,
  • információnyújtás,
  • családgondozás,
  • családterápia, konfliktuskezelési mediáció,
  • adósságkezelési tanácsadás,
  • csoportos programok (tartós, valamint pályakezdő munkanélküliek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek részére),
  • prevenciós programok az ifjúság körében,
  • természetbeni támogatás nyújtása (használt ruhanemű, háztartási gépek, bútorok, élelmiszer, stb.).

Szolgáltatásainkat ingyenesen vehetik igénybe.

 

A Családsegítő Központ ügyfélfogadási rendje:

Hétfő-Kedd: 8:00 – 12:00

Szerda: 8:00 – 16:00

Csütörtök: 8:00 – 18:00

Péntek: 8:00 – 13:30

 

Jogi tanácsadás:

helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42.

ideje: Csütörtök: 18.00 – 20.00

 

Pszichológiai tanácsadás:

helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42.

Hétfő: 13:00 – 18:00

Kedd: 14:00 – 18:00

Szerda: 13:00 – 18:00

Csütörtök: 13:00 – 18:00

Péntek: 14:00 – 18:00

 
 

 

Gyermekjóléti Szolgálat

 

http://www.hajduszocialis.hu/index.php?menu=04-kapcsolat&almenu=03-gyerekjoleti

A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a testi-lelki és érzelmi fejlődését, megelőzze, illetve kezelje az ezeket gátoló tényezőket. A szolgálat kiemelten foglalkozik a nehezebb életkörülmények között élő gyerekkel és családjukkal. A gyermekjóléti szolgáltatást 1997. november 1-től biztosítjuk a városban.

 

Szolgáltatásaink:

  • szabadidős programok szervezése,
  • hivatalos ügyek intézése,
  • mentálhigiénés tanácsadás, családtervezési tanácsadás, pszichológiai, jogi tanácsadás, illetve az ezekhez való hozzájutás segítése,
  • tájékoztatás nyújtása anyagi támogatás igényléséhez,
  • kapcsolatügyelet működtetése (az elvált szülő és gyermek kapcsolattartását segítése),
  • utógondozás,
  • családgondozás.

 

A gyermekjóléti Szolgálat ügyfélfogadási rendje:

Hétfő-kedd: 8:00 – 12:00

Szerda: 8:00 – 16:00

Csütörtök: 8:00 – 18:00

Péntek: 8:00 – 13:30

 

Jogi tanácsadás:

helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42.

ideje: Csütörtök: 18.00 – 20.00

 

Pszichológiai tanácsadás:

helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42.

Hétfő:13:00 – 18:00

Kedd: 14:00 – 18:00

Szerda: 13:00 – 18:00

Csütörtök: 13:00 – 18:00

Péntek: 14:00 – 18:00

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylőlap letöltése

https://hajduboszormeny.hu/rendszeres-gyermekvedelmi-kedvezmeny

Települési támogatás igénylőlap letöltése

https://hajduboszormeny.hu/rendkivuli-telepulesi-tamogatas

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 

  1.  § (1)* A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
  2. a)* a 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és – ha megfelel a 21/C. §-ban foglalt feltételeknek – a szünidei gyermekétkeztetésnek,
  3. b)* a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak,
  4. c)* az e törvényben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

(1a) *  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

  1. a) a gyermek tartására köteles, és
  2. b)* nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

(2) *  A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

  1. a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át, (41. 325.-Ft)
  2. aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
  3. ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
  4. ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
  5. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, (38.475.-Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

(3) *  Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4) *  A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

  1. a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  2. b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
  3. c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
  4. d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
  5. e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
  6. f)* az a)-e) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) *  A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.

(6) *  A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(7) *  Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

  1. a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
  2. b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

(8) *  A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.

(9) *  Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

  1.  §* (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb
  2. a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,
  3. b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

  1. a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
  2. b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

  1. a) megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével,
  2. b) megszüntetésre kerül, ha
  3. ba) a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy
  4. bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

20/A. § *  (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

  1. a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
  2. b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem minősül a 67/A. §-ban foglaltak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.

(2) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a 67/A. § szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján

  1. a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
  2. b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. * 

 

20/B. § *  (1)-(2) * 

(3) *  A pénzbeli ellátás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

(4) *  A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága

  1. a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett -,
  2. b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett – pótlékot folyósít.

(5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. * 

(6) *  Ha a pénzbeli ellátást végleges döntéssel megállapították, az

  1. a) a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
  2. aa) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
  3. ab) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát;
  4. b) a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás
  5. ba) a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,
  6. bb) a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni.

(7) *  Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

  1. a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
  2. b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.