Gyermek és ifjúságvédelem |
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, gyermek és ifjúságvédelem
A tanórán, a tanórán kívül egyaránt segítenünk kell a nehéz anyagi körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű szociális hátránnyal küzdő gyermekek fejlesztését is. A gyermek iskolai munkájában és viselkedésében bekövetkező negatív változások észlelése mindannyiunk feladata. A szociális hátrányok kezelésében van segítő szerepe az iskola gyermekvédelmi felelősének is.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus közreműködik. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel közvetlen és rendszeres kapcsolatot kialakítva végzi munkáját.
Az osztályfőnök a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, majd a tanuló helyzetét nyomon követi, a változásokat jelzi.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, enyhíteni a szociális problémákat, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.
Főbb feladataink: -Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.
Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása -A gyermekvédelmi felelős a tanulókat és szüleiket tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshetik fel őt. -Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé teszik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. (pl., Hajdúböszörményi Egységes pedagógiai Szakszolgálat, Drog-ambulancia, ifjúsági lelki segély telefonok, Gyermekek Átmeneti Otthona, védőnői tanácsadó, stb.). -Folyamatos tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Munkája a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányul.
A szociális hátrányok enyhítését, a gyermekvédelmi munkánkat az alábbi tevékenységeink segítik: -tehetséggondozás; -csoportbontás, felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások, integrált fejlesztés, szükség esetén szakvizsgálat; -az iskolai étkezési lehetőségek, a napközis és tanulószobai foglalkozások igénybevétele; -az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján); -a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); -drog-és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás /kapcsolattartás segítő szervezetekkel, részvétel a továbbképzéseken stb./; -rendőrségi előadók meghívása; -orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról, felvilágosítás; -szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /Családsegítő Központ, Jogsegély-szolgálat, Humán- és Igazgatási Osztály, Járási Gyámhivatal, stb./; -felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről, segítségnyújtás ezek elérésében -pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi ösztöndíjakba bekapcsolódás; -a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet); -családlátogatások az ifjúságvédelmi felelős segítségével. -a továbbtanulás irányítása, segítése (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra, üzemlátogatás); -szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek; -iskolapszichológus segítségnyújtása; -gyermekvédelmi feladatok megvalósítását elősegítő – felzárkóztató, tehetségfejlesztő – pályázatok figyelése, megvalósítása.
|
Családsegítő Központ |
http://www.hajduszocialis.hu/index.php?menu=03-szolgaltatasaok&almenu=02-csaladsegito A családsegítés kötelező alapellátásként 1989. november 1-jétől működik városunkban. Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a teljes lakosságra vonatkozóan mentális és szociális gondozást végzünk. Szolgáltatásaink:
Szolgáltatásainkat ingyenesen vehetik igénybe.
A Családsegítő Központ ügyfélfogadási rendje: Hétfő-Kedd: 8:00 – 12:00 Szerda: 8:00 – 16:00 Csütörtök: 8:00 – 18:00 Péntek: 8:00 – 13:30
Jogi tanácsadás: helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42. ideje: Csütörtök: 18.00 – 20.00
Pszichológiai tanácsadás: helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42. Hétfő: 13:00 – 18:00 Kedd: 14:00 – 18:00 Szerda: 13:00 – 18:00 Csütörtök: 13:00 – 18:00 Péntek: 14:00 – 18:00
|
Gyermekjóléti Szolgálat |
http://www.hajduszocialis.hu/index.php?menu=04-kapcsolat&almenu=03-gyerekjoleti A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a testi-lelki és érzelmi fejlődését, megelőzze, illetve kezelje az ezeket gátoló tényezőket. A szolgálat kiemelten foglalkozik a nehezebb életkörülmények között élő gyerekkel és családjukkal. A gyermekjóléti szolgáltatást 1997. november 1-től biztosítjuk a városban.
Szolgáltatásaink:
A gyermekjóléti Szolgálat ügyfélfogadási rendje: Hétfő-kedd: 8:00 – 12:00 Szerda: 8:00 – 16:00 Csütörtök: 8:00 – 18:00 Péntek: 8:00 – 13:30
Jogi tanácsadás: helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42. ideje: Csütörtök: 18.00 – 20.00
Pszichológiai tanácsadás: helye: Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42. Hétfő:13:00 – 18:00 Kedd: 14:00 – 18:00 Szerda: 13:00 – 18:00 Csütörtök: 13:00 – 18:00 Péntek: 14:00 – 18:00
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylőlap letöltése https://hajduboszormeny.hu/rendszeres-gyermekvedelmi-kedvezmeny Települési támogatás igénylőlap letöltése https://hajduboszormeny.hu/rendkivuli-telepulesi-tamogatas
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
(1a) * A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
(2) * A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
(3) * Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) * A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
(5) * A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles. (6) * A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (7) * Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
(8) * A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. (9) * Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. (4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
20/A. § * (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
(2) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a 67/A. § szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. *
(3) * A pénzbeli ellátás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (4) * A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága
(5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. * (6) * Ha a pénzbeli ellátást végleges döntéssel megállapították, az
(7) * Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
|